A Csillagfestés hatása / Pongrácz Dóra pszichológus véleménye

A sötéttől való félelem egyik oka az, hogy ilyenkor elveszítjük a biztonságot nyújtó kapaszkodóinkat azáltal, hogy nem látjuk a tárgyakat, arcokat, formákat és egyedül érezzük magunkat, elveszítjük a tájékozódásunkat. A gyermekek biztonságérzetét a szülő / gondozó jelenléte adja, így ha nem hallja, nem látja a szüleit, kiszolgáltatottnak érzi magát. Épp ezért sokan használnak ösztönösen is lámpát a gyerekszobákban, vagy bármilyen éjjeli fényt, még ha sokan tisztában is vannak azzal, hogy ez nem jó megoldás. A csillagfestést ezért is ajánlom kifejezetten, mivel ez hidat tud képezni a teljesen sötét és a lámpafény helytelen használata között.

A korai időszakban, azért is szerencsés a csillagfestés, mert az első „játék” a pici számára a külvilág megfigyelése. Csecsemő illetve kisgyermekkor alatt azáltal, hogy a feje felett van „látnivaló”a mennyezeten, könnyebben kalandozik el a kis világában. Ez attól válik egy kiemelt ingerré, hogy a sötétben gyakorlatilag ez az egyetlen, amit észlel.
A korai szakaszban, amikor még mozgásában korlátozott is látja. Ez pedig nyugtatólag hat rá.  Ezen felül segíti az altatás rituáléjának kialakítását, ha pedig a szülő ebbe belevonja meseszerűen a csillagokat, akkor ha az anya /apa nincs jelen az éjjeli ébredésnél, akkor is „biztonságos” terepet tud biztosítani, ameddig a szülő beérkezik hozzá.
Így viszont a későbbiekben, ahogy nő a pici, ezek a kialakított szokások könnyebben kísérik át az alvás fázisába.
A gyerekeknél egy ideig az esti alvás nehéz pontja, hogy egyszer csak „elvágják” az estét azzal, hogy vége a mesének és kap egy jó éjt puszit. Itt viszont, ha bevonjuk a csillagokat is, akkor az utána lévő látvány vele marad, betöltve ezzel az „ürességet”.

Ezek az együtt töltött idők, pedig erősítik az együttes élményt, ezáltal a kötődést.

Az óvodáskorú gyermeknek van egy úgynevezett „mágikus” gondolkodása, amiben minden körülötte lévő eseményt valóságként érzékelnek, így olyan történeteket tudunk szőni a csillagokkal ebbe a valóságba, ami oldja ennek a korosztálynak a szorongását. 5-6 éves kor körül nagyon élénk fantázia jellemző, a legapróbb eseményeket is óriási jelentőséggel ruházzák fel. Ezt a szülő is ki tudja aknázni, hogy a gyermek világában lévő rosszat, negatív érzelmet, pozitív irányba tereli a csillagok bevonásával.
( Itt akár a csillagok között megszemélyesíthetjük magunkat, szeretteinket is, hogy ő akkor is érezze a jelenlétet, amikor éjjel egyedül ébred meg az ágyban. )

A mesék a csillagok alatt csökkentik az adott életkori szakasz szorongását. A mese által ugyanis a gyermek kilép a hétköznapokból, várja a rendkívülit, és a különös látvány hatására, könnyen közlekedik a saját valósága és a csodavilág között. Az álom és ébrenlét kettős élményében izgalmas közeget biztosít, ami ezáltal feszültség-levezető. Azzal, hogy mindennap láthatja a feje felett a csillagokat, az állandóság, az ismerősség, a természetesség révén a biztonságérzetét erősíti, ami az egyik legfontosabb a gyermek szempontjából. Ha az anya, illetve a szülő bevonja a látványt akár a napi eseményekbe, mesékbe esténként, akkor ezáltal arra kondicionálja a gyermeket, hogy a fantáziáját élénkítse.
Ha képzeletének pedig teret ad a szülő, akkor ez felnőttkorban is kihat majd a kreatív gondolkodás képességére.

Tinédzser korban a valóságtól való menekülés egy fontos része az identitás megtalálásának, és az ábrándozás a csillagok alatt, lehetőséget biztosít a gondolatokba való elmélyüléshez.

Terápiás hatás

A mindennapi életben a túl sok inger túlstimulálja az érzékszerveket, és ez a finom fényforrás segít az ellazulásban, meghittséget tud behozni, előidéz egy természetes meditatív, relaxált állapotot. Ez a gyerekeknél ahhoz hasonlít, mint amikor a felnőttek meditálnak. Nem egy konkrét látványt kap, hanem ez a látvány kelti életre a belső világot. Könnyebben nyílnak meg, kötetlenebbül beszélgetnek, gyorsabban hangolódnak rá egy adott feladatra. Így nagyon jó támasza lehet mese- és hangterápiás foglalkozásoknak, vagy különböző mozgásos folyamatok lezárásaként.

Felnőtteknél a túlfeszített szorongó állapot akadályozza, hogy a meditáció, immagináció alatt csukva legyen a szem, a csillagfestéssel azonban nyitott szemmel is meditatív állapotot lehet előidézni.

Pongrácz Dóra
pszichológus